Ha újságpapírt terítünk az asztalra, azzal kétféle mozgás végezhetô. Akár egy sarkánál fogva is megforgathatjuk a nagy papírlapot: az viszonylag mereven, teljes egészében követi a mozgást. Az újságpapír csavarási merevsége nagy. Ha azonban a papírt az asztal szélére toljuk, akkor az a keletkezô ûrbe lehajlik: az újságpapír hajlítással szembeni ellenállása kicsiny. Hasonló módon viselkednek a lemeztektonika alapvetô egységei: a litoszféralemezek is. Van azonban egy alapvetô különbség, ha litoszféralemezek gömbfelületen mozognak. Gondoljunk végig egy másik kísérletet! Narancsot hámozunk, méghozzá úgy, hogy köldökétôl köldökéig bevágjuk a héját, majd egy héjcikket lefejtünk. Ezt mozgatjuk a héj rajta maradt részéhez képest. Csúsztassuk a cikket úgy, hogy a köldököknél végig érintkezzen a héj maradékával! A kapott mozgás a cikk forgása lesz, amelyet a köldökökön átfutó forgástengely mentén végez. A legnagyobb távolodás a valaha szomszédos héjrészek között a forgástengelyrôl 90o-ra lévô egyenlítôi kör mentén történt. A forgástengelyeknél a héjrészek nem mozogtak el egymástól. A távolodás, és így a lemezperem kerületi sebessége, pontról pontra változó. Állandó volt viszont a szögsebesség, amellyel a héjcikket a maradékhoz képest elmozgattuk. Két litoszféralemez egymáshoz viszonyított mozgása tehát két adattal jellemezhetô: a forgástengely (Euler-pólus) földrajzi koordinátáival, valamint a szögsebességgel. A felszínen mérhetô kerületi sebességet ezekbôl az adatokból egyszerûen számolhatjuk. A földgömbön a lemezek egymáshoz viszonyított mozgásainak Euler pólusai természetesen nem esnek egybe a földrajzi pólussal, bár a véletlen folytán Eurázsia és Észak-Amerika, Afrika és Dél-Amerika Euler-pólusai eléggé közel vannak hozzá. A mozgások leginkább forgások és nem siklatások. A mozgás tengelye nem esik szükségszerûen az egyik vagy másik összehasonlított lemezre. Meghatározható egy abszolút viszonyítási hálózat is, amelyhez a litoszféralemezek mozgását egyenként hasonlíthatjuk. Úgy találták, hogy a forró pontok alatti köpenyfeláramlások idôben meglehetôsen állandó helyzetûek, mintegy a köpenyben rögzítettek. Mivel e forró pontok átégetik a felettük mozgó lemezeket, az átégési pontokból, korhatározással visszafejthetô e hálózathoz képest a lemezek mozgása. A lemezek abszolút sebességét (e viszonyítási hálózathoz mért sebességét) több más módszerrel ellenôrizték és helyesnek találták. Igen lassan forog az afrikai és az eurázsiai lemez, meglepôen gyors a Csendes-óceáni lemez.