A mükénei világ összeomlása után: A Dórok számára a városok kitünő célpontot nyújtanak. A királyi raktárakba behordott termés, korábban a biztonságot garantálta a lakosság számára, de most nem kerül beszállításra, hanem a falvakban kerül elrejtésre. A kereskedők számára is veszélyessé vált a kereskedés mind szárazöldön, mind tengeren. A föniciaiak kereskedelmi és kalózhajói kiszorítják a görögöket. A városi létnek a feltételei kedvezőtlenné váltak, aki teheti vidékre költözik. Müvelhető földterület kevés van, a központi irányítás nélkül dolgozó családi gazdaságok nagy része tönkre megy. A parasztok egy kis rétege meggazdagszik, nagy része azonban tönkremegy eladósodik, és adósrabszolgává válik. Időközben a dór hatalom is lehanyatlik, nincs mit kirabolni, nincsenek kirabolható városok, kifosztható kereskedők. A dór veszély csökkenésével, miután a dórok is berendezkedtek a békés termelésre a megszált területeken, lassan újjáéled a kereskedelem. a nincstelen, födre éhes tömegek nyomására megindul a görög gyarmatosítás. Az arisztokrácia vezette Athén, és a hozzá hasonló helyzetben lévő államok,a fölös és nehezen élelmezhető munkaerő, a potenciális lázadó tömegek eltávolítása miatt kezdik el új telepek létesítését szerte a Földközi-tenger térségében. Ezzel párhuzamosan ismét fellendül a kereskedelem, a hajózásban a görögök felül kerekednek a főniciaiakon, legnagyobb vetélytársuk majd Karthagó lesz. Az arisztokrácia képviselői is beszállnak a kereskedelmi ipari vállalkozásokba, a városok ismét megerősödnek. A dór invázió a történelem menetét eltérítette, de a hatása néhány száz év alatt ellenkezőjére fordult, nem visszavetette a fejlődést, hanem előrevitte. Elpusztitotta a stabil mükénei rendet, káoszt teremtett, és ebből a káoszból új fejlődőképesebb világ született. A megerősödő demosz megkezdi küzdelmét saját hatalmának megteremtéséért. A mükénei korban, még pelazg, mintára isteni származásúnak tekintett királyok uralkodnak a görög poliszok felett. A hanyatlás korában, a sokkal szegényebb és gyengébb királyt már nem övezi ilyen tisztelet, más néven is nevezik. A legjelentősebb arisztokrata család adja, vagy ezek választják. Athénben, ahol a földművelésnek kedvezőek a feltételei, a királyságot arisztokratikus köztársaság váltja fel. Ezt a legjelentősebb arisztokrata családokból választott kilenc Archon irányítja. Választójoggal csak a földtulajdonnal rendelkezők bírnak. A VII. századra azonban a városi kereskedő és iparos rétegből is kiemelkednek tehetős, de földtulajdonnal nem rendelkező polgárok.Ezek a legszegényebb. adósrabszolgává vált rétegek tömegeit is maguk mellé állíthatták. Spártában formailag megörzik a mükénei hagyományokat kettős királyságból két király lesz, akiknek a tiszte elsőkéánt meghalni, ha kell, de minden hatalom a gerusia - a vének tanácsa kezében van - épp úgy, mint a barbár balkáni népeknél. Drakon törvényei: Az első rést az arisztokrácia hatalmán a Drakon archon által írásba foglalt törvények jelentik 621-ben. Szemben a keleti birodalmakkal, ahol régóta király által kiadott törvénykönyvek vannak, az apró poliszokra szabdalt görögörszágban, a pelazg majd mükénei isten királyok maguk ítélkeztek a saját belátásuk szerint, illetve kikérve a vének tanácsának véleményét. Drakón törvényei szigorúak és az arisztokrácia hatalmát védték, mégis puszta létük a démosz érdekeit szolgálta. Az Arisztokrácia vezette Athénban az ítélkezést végző archonok hatalmát erősen korlátozta, hogy tartaniuk kellett az írott törvényekhez, és nem hivatkozhattak a kétes szokásjogra, a törvény a törvényhozókra is kötelező.