Töri : A hatalom birtokosa a népgyűlés (ekklészia). |
A hatalom birtokosa a népgyűlés (ekklészia).
2005.04.10. 16:04
A hatalom birtokosa a népgyűlés (ekklészia). Tagja minden húsz évet betöltött athéni férfi állampolgár. Törvényeket hozott, tisztségviselőket választott, döntött háború és béke kérdésében. Bevezették a cserépszavazást, hogy megakadályozzák a zsarnok visszatérését.
Az igazságszolgáltatást az esküdt bíróság (heliaia) gyakorolta. Tagjait sorsolják, megbízásuk egy napra szólt, fizetést kaptak.
Phülék élére 1-1 hadügyeket irányító parancsnokot (sztratégoszt) nem sorsolták hanem választottak, mert ehhez a tisztességhez rátermettség kellett. Az Athéni állam tényleges vezetője az első sztratégosz volt. Periklész ezt a funkciót tölti be sok éven át, és Szophoklész a drámairó is többször volt sztratégosz. A sztratégoszok, lényegében az Athéni kerületek népfelkelő erőinek - azaz az Athéni hadseregnek voltak a tábornokai. Mindenben amiben lehet - döntsön a nép, de ha baj van akkor döntsenek az arra rátermettek - a választott parancsnokok. Egyfajta sajátos katona junta olyan viszonyok között, mikor még nem alakult ki állandó hadsereg. - A sztálini rendszerben is Lenin tyranniszát a katonai vezetők döntik meg - Sztálinnal az élén.
9 tagból álló főtisztviselői (arkhoni) tanács szerepe csökkent. Feladata: papi teendők, bírói ügyek előkészítése. Ez a hagyományok látszatához való ragaszkodás - mikor a király uralkodik, de nem kormányoz esete.
Egy évszázad lefolyása alatt Athén arisztokratikus államból demokratikus állammá alakult, de csak abban az értelemben, hogy a formális egyxenlőség biztosítása megtörtént - mind származási - mind a vagyoni különbségek alárendeltekké váltak. Ez a demokrácia azonban számos fogyatékossággal rendelkezett, ugyanis mindent megtett azért, hogy a többség véleményén kivül más hang ne szólalhasson meg. Ez aztán kegyetlen egymás megsemmisítésére törő pártharcokat eredményezett.
|