Spárta
2005.04.10. 16:14
- Spártát a dórok hozták létre, meghódítva az Eufrátesz völgyében (Lakónia) élő akhájokat
- akhájok helyzete, mint a közrendű szabadoké
- a dórok kevesebben voltak, de technikai fölényük nagyobb
A társadalom
- a spártai polgárok egyenlő nagyságú földbirtokkal rendelkeztek
- a földeket és a hozzájuk tartozó alávetett akhájokat (helóták = foglyok) nem lehetet eladni
- belső kereskedelemben a vaspénz bevezetése
- igyekeztek megakadályozni a vagyoni különbségek kialakulását
- miért fontos ez? :
- a hódító dórok saját létszámuknál 10szer több akhájt tartottak szolgaságban, meg kellett őrizni a belső rendet
- a spártai polgár fő feladata a katonáskodás volt
- a perioikoszok (körüllakók)
- Spárta peremterületén éltek
- maguk is dórok
- létszámuk háromszorosa a polgárokénak
- lehetett földjük
- fő tevékenységük ipari jellegű
- vasércet is bányásztak
- ők látták el Spártát kézműipari termékkel
- nem vehettek részt a politikai életben
- kereskedelem
- helóták
- a földműveléssel foglalkoztak
- ugyanúgy, mint a föld, az állam tulajdonát képezték
- eladni nem lehetett őket
- ez egy mesterségesen fenntartott társadalmi egyenlőség
- a polgárok félelme az alávetettektől csak fokozta az elnyomás kegyetlenségét
Az állam
- a politikai egyenlőséget a polgárjoggal rendelkezők csak látszólag valósították meg
- apella = népgyűlés
- minden 30. életévét betöltött spártai polgár részt vehetett
- szerepköre jóval korlátozottabb volt az athéninál
- csak igennel vagy nemmel szavazhatott az eléje terjesztett kérdésekről
- a tényleges hatalom két szervezet kezében volt:
- a geruszia =Vének Tanácsa
- 2 király és 28 vén
- királyok háborúban hadvezérek, békében a vallási szertartások irányítói voltak
- a véneket a 60. életévüket elért polgárok közül választották, akik életük végéig a tanács tagjai voltak
- a Vének Tanács tehetett javaslatot a népgyűlésnek, hogy miről tárgyaljon, ha a döntés nem volt kedvező feloszlathatták azt
- ephorosz = felügyelő
- választották
- az állam tényleges irányítói
- 30. életévét elért polgárok lehettek 1 évre
- feladatuk:
- bíráskodás
- rendőri felügyelet
- tisztviselők ellenőrzése
- a külpolitika
- a tekintély, az életkor alapján választották ki vezetőiket
- az ilyen jellegű államot arisztokratikusnak nevezzük
A spártai nevelés és életmód
- a spártai nevelés fő célja a jó katona és a jó katonát szülő anya
- a kevésbé életképes csecsemőket kitették a Taügetoszra
- már 7 éves kortól elszakították a fiúkat családjuktól, s közösségekben, katonai fegyelem alatt nevelték őket
- krüpteia:
- ifjak hozzászoktatása a harchoz
- helóták lehetséges lázadásainak sajátos megelőzési módszere
- a spártai férfi 30 éves koráig családjától külön, a harcosok közösségében kellett élnie
- a spártai férfi 60 éves koráig hadköteles volt
- számtalanszor adták a hazáért való önfeláldozás szép példáit
Spártáról megismert kép alapvetően eltér attól, amit Athénról megismertünk.
Ez a kép egyoldalú.
Ennek oka, hogy kevés forrással rendelkezünk: Plutharkosz Lükurgoszról írott életrajza és Xenophón írásai. Egyetlen időszakot ismerünk.
|