Az Antigoné szerkezete: Szophoklész nagy mûvésze a tragédia szerkezeti felépítésének: már az elején érezteti az összeütközés bekövetkeztét. Mûvészi tudatossága fõleg a jellemek megalkotásában tûnik ki. Szerkezet: Prologosz: 1-99. sor; expozíció; Antigoné, Iszméné Parodosz: 100-161. sor; a kórus diadalmi éneke, a gyõzelem üdvözlése 1. epeiszodion: 162-331. sor; bonyodalom kezdete; Kreón, az õr 1. sztaszimon: 332-375. sor; "Sok van mi csodálatos..."- a kórus az ember titokzatos-félelmes-csodálatos hatalmáról énekel 2. epeiszodion: 376-581. sor; a drámai harc fokozódása; Kreón, az õr, Antigoné, Iszméné 2. sztaszimon: 582-625. sor; az emberi sors törékenysége, bizonytalansága a karének témája 3. epeiszodion: 626-780. sor; késleltetõ mozzanat; Kreón, Haimón 3. sztaszimon: 781-800. sor; a szerelem mindent legyõzõ hatalmáról szól az ének 4. epeiszodion: 801-943. sor; a drámai feszültség fokozódása, ennek az epeiszodionnak nagy részét a kommosz teszi ki: a kar és Antigoné közös panaszdala 4. sztaszimon: 944-987. sor: a kar Antigoné sorsától meghatva más hõsök és hõsnõk hasonló szenvedéseirõl emlékezik meg. 5. epeiszodion: 988-1114. sor; drámai feszültség tetõpontja (krízis); Kreón, Teiresziász, karvezetõ 5. sztaszimon: 1115-1154. sor; a kórus bizakodva Thébai védõistenéhez, Bakhoszhoz (Dionüszosz) fordul segítségért Exodosz: 1155-1347. sor; végkifejlet, katasztrófa; elsõ-, második hírnök, karvezetõ, Eurüdiké, Kreón (Kommosz 1261-1347. sor - Kreón és a karvezetõ panaszdala) Exodikon: 1348-1353. sor; "Bölcs belátás többet ér..." A drámai harc és a jellemek: Szophoklész Antigonéja az európai dráma egy sajátos típusát képviseli. Ez a tragédia egyetlen konfliktus köré épül: két, egymás ellen feszülõ akarat összeütközését ábrázolja. A fõszereplõ rendszerint olyan erkölcsi elveket képvisel, amelyeknek igazságát az adott korban mindenki elismeri. Drámai szituáció, drámai harc. A fõszereplõ, sorsától függetlenül, általában eléri, amit akar: az ellenfél által létrehozott szituáció megszûnik, s ezután helyreáll az erkölcsi világrend. A drámai cselekmény arra kényszeríti a nézõt, hogy válasszon a színpadon felkínált magatartásformák közül. Az író szinte sugalmazza a helyes döntést a jellemek milyensége által, de állásfoglalása nem mindig egyértelmû és nem menti fel a nézõt a döntés felelõssége alól. Antigoné és Iszméné: a prologoszban találkozunk velük. Drámai szituáció megjelenése. Isteni (halottat el kell temetni) és emberi törvény (Polüneikész hazaáruló, nem szabad eltemetni) szembenállása. Antigoné és Iszméné döntésének különbözõsége. A mû során feltûnõ õr is elismeri az isteni törvényt, de még Iszménénél is jobban félti az életét. Antigoné habozás nélkül dönt, s öntudatosan megy "szép halála" felé. De van benne valami emberen túli erõ, emberfeletti szenvedély is, mely megborzongatja a nézõt. Kreón jellemzése, szembeállítása Antigonéval, "Sok van mi csodálatos", Haimón jellemzése (párhuzam Antigonéval, Kreónnal), Teiresziász és Kreón, Végkifejlet (már késõ), Antigoné tragikuma, Kreón bukása.