Az atomerőmű és a környezetvédelem A XX. század történelmét jelentősen befolyásoló, meghatározó tudományos felfedezés volt a radioaktivitás és annak ipari, technológiai alkalmazása. Az atomfizika gyors fejlődésének jelentősége vitathatatlan, főleg ha békés célú felhasználására, az atomerőművek által termelt villamosenergiára gondolunk. Sokat vitatott kérdés, hogy szükségünk van-e az atomenergiára. Napjainkban, mind hazánkban, mind külföldön a média egyre több figyelmet szentel az energetika jövőjének. Az emberiség egyre több energiát igényel, emiatt a Föld szénhidrogén forrásai rohamosan csökkennek. Az évmilliárdok alatt képződött fosszilis tüzelőanyagokat évtizedek alatt kimerítjük, s közben olyan új káros fogalmakkal, jelenségekkel kell megismerkednünk, mint az üvegházhatás, savas eső, ózonlyuk stb. A megújuló energiaforrások, mint a szél, víz, napenergia gazdaságos felhasználására a tudomány és a technika jelenlegi állása, fejlettsége alapján kevés lehetőség mutatkozik. Az atomerőművek - ha azokat a ma megvalósítható legnagyobb és a még megfizethető biztonságúra építik - tisztábbak, gazdaságosabbak, mint a hagyományos tüzelőanyagokat égető erőművek. Alkalmazásuk azonban óriási műszaki tudást, fegyelmet és nagy felelősségtudatot követel. Az eddig előfordult balesetek tanulsága, hogy elengedhetetlen a biztonság műszaki, szervezési, személyi feltételeit olyan szintre emelni, amely az emberi mulasztásnak felróható hibák esélyét a lehető legkisebbre csökkenti. Ugyancsak elengedhetetlen az emberek hiteles tájékoztatása. A Paksi Atomerőmű Rt. Magyarország meghatározó villamosenergia-termelő vállalata. Az erőmű 4 blokkja a hazai villamosenergia-termelés 38 %-át termeli. Érvek-ellenérvek sorakoznak az atomenergia nagyobb arányú igénybevétele mellett, sokat vitatkoznak a vele járó radioaktív hulladékok tárolásának gondjairól is. Azonban ritkán kerülnek előtérbe az atomerőmű nem nukleáris környezetvédelmet érintő vonatkozásai, úgy mint pl. az inaktív hulladékokkal való gazdálkodás. A környezetvédelmi előírások, szabályok napjainkban folyamatosan szigorodnak. Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása előkészítéseként további változások is várhatók. A gazdasági társaságok csak akkor lehetnek sikeresek a piaci versenyben, ha a környezeti szempontokat beépítik terveikbe, stratégiáikba. A jövő elvárásainak tükrében a PA Rt. megfogalmazta környezetpolitikáját, amely rögzíti, hogy a társaság minden területen fejleszti a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, hosszú távon megalapozva ezzel saját és üzleti partnereinek piaci helyzetét, versenyképességét. A környezetbarát energiatermelés jegyében a PA Rt. 1999-ben megkezdte a Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) bevezetését. Az MSZ ISO EN 14001:1997 szabványnak megfelelő KIR tanúsítására 2002. novemberében került sor. A Részvénytársaság 2001. február 1-én elfogadott jövőképe a meglévő blokkok teljesítményének növelésével és élettartamának hosszabbításával új célokat tűzött ki. Jövőképünk megvalósítása érdekében a környezetvédelmi előírások, szabályok betartásán túlmenően kívánjuk fejleszteni környezetvédelmi tevékenységünket. Természetvédelmi kezelés A természetvédelmi kezelés magában foglalja a védett természeti érték vagy a védett természeti terület felmérése, nyilvántartása, megóvása, őrzése, fenntartása, bemutatása és helyreállítása érdekében végzett tevékenységeket (a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 36. § (2) alapján). A védett természeti területek természetvédelmi kezelését egyrészt az állam: az állami természetvédelem területi szervezetei, a nemzeti park igazgatóságok (NPI-k), az NPI-k szervezetében működő Természetvédelmi Őrszolgálat másrészt természetvédelmi civil szervezetek, továbbá az adott terület tulajdonosai, illetve vagyonkezelői stb. végzik. A természetvédelmi kezelésre vonatkozó előírásokat az állami természetvédelem tervekben dokumentálja. Az e tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokat a 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet tartalmazza. Minden védett természeti terület esetében el kell készíteni az említett tervet, amelyet legalább 10 évenként felül kell vizsgálni (Tvt). A védelemre tervezett természeti területek esetében a védetté nyilvánítás feltétele a természetvédelmi kezelési terv megléte. Fentiek alapján a védett természeti területek vagy azok részei, illetve a védelemre tervezett természeti területek jelentik a tervezési területeket. 2005. első negyedévében mintegy 320 tervezési területet tartalmaz a Természetvédelmi Hivatal tervtári nyilvántartása, e területek kiterjedése eléri az 1 100 000 hektárt. A hatályos szabályozás alapján a tervdokumentáció három részből áll: A, fejezet: a természetvédelmi kezelési tervet megalapozó dokumentáció, amely a tervezési terület és az ott található természeti értékek leírását, állapotfelvételét tartalmazza; B, fejezet: a részletes kezelési terv, amely a természetvédelmi kezelés módját határozza meg; C, fejezet: a természetvédelmi kezelési terv, amely a tervezési területre vonatkozó kötelezettségeket, korlátozásokat és tilalmakat összesíti. A „C”-vel jelölt rész tartalma a védetté nyilvánító miniszteri rendelet mellékleteként (illetve már védett természeti terület esetében a védetté nyilvánító miniszteri rendelet módosításával) jogszabályi erőre emelkedik.